A 7 leggyakoribb tápanyaghiány a lovaknál

A lovaknak kiegyensúlyozott étrendre van szükségük az optimális egészség megőrzéséhez. A vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitelének biztosítása számos élettani és anyagcsere-funkció szempontjából fontos. A kizárólag szálastakarmányból álló étrend azonban nem biztosítja lovainak a napi vitamin- és ásványianyag-szükségletüket (NRC, 2007). A nem megfelelően etetett koncentrált takarmányok és kiegészítők is okozhatnak tápanyaghiányt. Az alapvető tápanyagok hiánya számos problémához vezethet, beleértve a gyenge pata növekedést, fénytelen szőrzetet, károsodott energia-anyagcserét és lassú felépülést betegségből vagy edzésből. Míg a rövid távú tápanyaghiányok csak enyhe tüneteket idézhetnek elő, a hosszan tartó hiányok vagy egyensúlyhiányok több káros hatást is okozhatnak. Az antioxidáns tápanyagok, például az E-vitamin hiánya különösen káros, ami izom- és neurológiai problémákhoz vezethet. A ló napi vitamin- és ásványianyag-szükségletét testsúlyuk, fiziológiai állapotuk, aktivitási szintjük és általános egészségi állapotuk alapján határozzuk meg.

A vitaminok és ásványi anyagok olyan mikroelemek, amelyekre a lovaknak csak kis mennyiségben van szükségük, de amelyek szervezetük számos funkciójához nélkülözhetetlenek. Ezek a tápanyagok létfontosságú szerepet játszanak az egészség megőrzésében, a növekedésben, a szaporodásban és a teljesítményben. A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek részt vesznek az energiatermelésben, az immunrendszer működésében és az antioxidáns védekezésben. Egyes vitaminok szintetizálódhatnak a szervezetben, de másokat a ló étrendjével kell bevinni. Például UV-fény hatására a bőrben D-vitamin termelődik, de ez az endogén termelés nem feltétlenül elegendő a ló szükségleteinek teljes kielégítéséhez (Zeyner et al, 2013). Az ásványi anyagok szervetlen elemek, amelyeket az étrendből kell bevinni, mert a szervezet nem tud előállítani. Az ásványi anyagok fontosak az erős csontok és fogak felépítésében, az elektrolit egyensúly fenntartásában, valamint különféle enzimek és hormonok összetevői.

Miért fenyegeti a lovakat a tápanyaghiány?

A lovak érzékenyek a vitamin- és ásványianyag-hiányra, mivel ezeknek a tápanyagoknak a mennyisége a takarmányokban és a gabonákban nem mindig elegendő a szükségleteik kielégítésére. A lovak bizonyos földrajzi régiókban hajlamosak a nyomelemek hiányára, mivel ezeken a területeken a talaj alacsony ásványianyag-tartalmú. Az ezeken a talajokon termő takarmányok nyomelemekben hiányosak, és nem látják el elegendő tápanyaggal a lovakat (Zeyner et al, 2013).  A csak szénát evő lovak is hajlamosak tápanyaghiányra, mivel számos vitamin lebomlik a fűben, miután levágják és szénaként tárolják (Zeyner et al, 2013). Élethelyüktől függően a csak szénát evő lovak a következőkben hiányosságokat tapasztalhatnak (NRC, 2007, Zeyner et al, 2013):

• Cink

• Réz

• Szelén

• A vitamin

• E vitamin 

A széna és a gabona mindig nátriumhiányos, és változó a kloridszintje. Mangán, kalcium, foszfor vagy magnézium hiánya is lehetséges. Csak a kálium és a vas mindig elegendő a szálastakarmány alapú étrendben (NRC, 2007, Equi-Analytical, 2023). 

A tápanyaghiányok megelőzése

A tápanyaghiányok korrigálásának általános stratégiája, hogy a lovak teljes értékű takarmányt vagy takarmány kiegészítőt kapjanak, amely vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Azonban még a kereskedelmi forgalomban kapható takarmányok esetén is előfordulhat, hogy lovad étrendjéből hiányoznak a fontos tápanyagok. Ennek több oka is lehet, többek között: 

• A koncentrált takarmány adagolása az ajánlott adagolási adag alatt történik 

• A koncentrált takarmány nem tartalmaz tápanyagot 

• A koncentrált takarmány kevés tápanyagot tartalmaz 

• A koncentrált takarmány gyenge minőségű, rossz biológiai hozzáférhetőséggel rendelkező összetevőket tartalmaz 

• A koncentrált takarmány vagy a szálas takarmány túl sok ásványi anyagot tartalmaz, amely megakadályozza egy vagy több más ásványi anyag megfelelő felszívódását azáltal, hogy "versenyez" a szállítóanyagokért 

Ezért is érdemes konzultálni a HEVONEN csapatával, hogy biztosan meggyőződj róla, elegendő mennyiségű takarmányt etetsz vagy mely dolgokon kellene változtatnod a lovad kiegyensúlyozott takarmányozása érdekében.

Összegyűjtöttük nektek a 7 leggyakoribb tápanyaghiányt, ami előfordulhat a lovaknál: 

1. Só

A só két ásványi elemből áll: nátrium (Na) és klorid (Cl). Összekeverve nátrium-klorid ionos vegyületet képeznek. A lovakban gyakran hiányzik a nátrium ásványi anyaga, mivel a legtöbb széna és fű alacsony mennyiségben tartalmazza ezt az ásványi anyagot. Hacsak a lovat nem etetik sóval, előfordulhat, hogy nem kap elegendő mennyiségű ásványi anyagot az étrendjéből. Ha azonban szabadon választható sót kapnak, a lovak nagyjából 50 gramm sót (nátrium-kloridot) fogyasztanak el naponta. Ez általában elegendő a nátrium- és kloridszükségletük kielégítéséhez. 

Fiziológiai szerepek: A nátrium és a klorid fontos elektrolitok, amelyek befolyásolják a szervezet folyadékszintjét, a sav-bázis egyensúlyt, valamint az ideg- és izomműködést (NRC, 2007). A klorid az emésztés támogatásában is fontos. Az epe összetevője, amely segíti a zsírok lebontását, és szükséges a fő gyomorsav, a sósav előállításához (NRC, 2007). 

Követelmények: A lovak nátrium- és klorid szükségleténél figyelembe kell venni a ló aktivitási szintjét és szaporodási állapotát. Például a szükségleteket befolyásolják a becsült izzadságveszteség dolgozó lovaknál, a tejbe jutás a laktáló (szoptató) kancáknál és a megnövekedett szükséglet a késői vemhességben. 

A Nemzeti Kutatási Tanács 2007-es, 500 kg-os súlyú lóra vonatkoztatott tápanyagszükséglete című dokumentumában a következő követelmények szerepelnek:

• Lét fenntartáshoz: napi 10 gramm nátrium, napi 40 gramm klór 

• Mérsékelt testmozgás: napi 18 gramm nátrium, napi 53 gramm klór 

• Nagyon nehéz edzés: napi 41 gramm nátrium, napi 93 gramm klór 

• Vemhesség késői szakasza: napi 11 gramm nátrium, napi 41 gramm klór 

• Korai laktáció: napi 13 gramm nátrium, napi 45,5 gramm klór

A hiány jelei: A lovak nagy mennyiségű nátriumot és kloridot veszítenek, amikor izzadnak. Ennek eredményeként a lovaknál nagy valószínűséggel nátrium- és/vagy kloridhiány alakul ki, ha meleg időben intenzíven edzik, vagy ha nem adnak további sót az étrendben. Hirtelen és súlyos (akut) nátriumhiány esetén a lovak a következőket mutathatják:

• Korai fáradtság edzés közben 

• Koordinálatlan izom összehúzódások vagy izomgörcsök 

• Bizonytalan járás 

• Tying-up

• Csökkentett vízbevitel 

• A verejtéktermelés csökkenése vagy hiánya (anhidrosis) 

Ha lovadnak tartósan nincs sója, abbahagyhatja az evést, vagy homokot kezdhet enni, hogy megpróbálja megszerezni ezeket az ásványi anyagokat. A nátriumhiányos laktáló kancák tejtermelése csökkenhet. Ha a veseműködés érintett, a lovak túlzott ivást (polydipsia) és túlzott vizelést (polyuria) is tapasztalhatnak.

Kiegészítés: A legtöbb takarmány hozzáadott sót tartalmaz a takarmány 0,5-1%-a koncentrációban. Ez azonban általában nem elegendő a ló nátriumszükségletének kielégítéséhez (NRC, 2007). A HEVONEN ezért az extra hozzáadott só mellett fejlesztette a Hydraspeed-C elektrolit sópótlót, hogy minden ló könnyen elegendő sót be tudjon vinni a szervezetébe. Ennek az a további előnye, hogy támogatja a hidratációt, mivel a sóbevitel szintén ösztönzi a vízfelvételt. Takarmányozási szakértőink napi 1-2 evőkanál sima konyhasó etetését javasolják. A szabadon választott sónak is mindig rendelkezésre kell állnia. A só körülbelül 60% klórt és 40% nátriumot tartalmaz. Emiatt a takarmányozási szakemberek általában azt feltételezik, hogy ha sót biztosítanak a nátriumszükséglet kielégítésére, akkor a klórszükséglet is teljesül. Mivel azonban a lovak verejtéke kétszer annyi klórt tartalmaz, mint a nátrium, az erősen izzadt lovak nátrium- és klórhiányossá válhatnak. Ne feledd, hogy a nehéz munkát végző lovaknak vagy a meleg időben lévőknek átfogóbb elektrolit-pótlásra lehet szükségük, amely káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Ezek az elektrolit ásványi anyagok a túlzott izzadás következtében kimerülhetnek, erre is tökéletes a Hydraspeed-C, mivel az összes esszenciális elektrolitot tartalmazza. 

2. Cink hiány 

Súlyos cinkhiány ritkán fordul elő lovaknál, de kísérletileg előidézhető speciális étrenddel. Egy kutatás szerint a csikók cinkhiánya a következőket eredményezte:

• Lassú növekedés 

• Megváltozott csontnövekedés 

• Csökkent étvágy 

• Bőrelváltozások az alsó lábakon 

• Szőrhullás 

Bár a súlyos hiány ritka, a szubklinikai hiány gyakori a kifejlett lovaknál. A szubklinikai hiány azt az állapotot jelenti, amikor az egyén szervezetében egy bizonyos tápanyag vagy anyag szintje nem elegendő, de a hiány nem elég súlyos ahhoz, hogy nyilvánvaló vagy felismerhető tüneteket okozzon. Egy németországi lovak körében végzett felmérés szerint a lovak közel fele (46%) az ajánlott cinkbevitel 75%-ánál kevesebbet kapott. A cinkhiány a rossz pataminőséggel, például repedezett patákkal és fehér vonalbetegséggel függ össze. Mivel a cink elengedhetetlen az immunrendszer optimális működéséhez, a krónikus fertőzésben vagy gyulladásban szenvedő lovaknak több cinkre van szükségük étrendjükben, és fennáll a veszélye a súlyosabb ásványianyag-hiány kialakulásának.

3. Réz hiány 

Növekvő lovaknál a réz hiánya hatással lehet az ízületek egészségére. A rézhiány az osteochondrosis nevű állapothoz kapcsolódik, amely egy fejlődési ortopédiai betegség, amely befolyásolhatja a ló jövőbeni teljesítményét. A csikóknál is kialakulhat osteochondrosis, ha a vemhesség alatt a kancában nincs elegendő réz az étrendben. Mivel a melanin – a haj és a bőr színét adó pigment – ​​előállításához rézre van szükség, a hiány a szőrzet színét is negatívan befolyásolhatja, és hozzájárulhat a napon a kifakuláshoz.

Kiegészítés: A cinket és a rezet általában hozzáadják a koncentrált lótakarmányokhoz, takarmány kiegészítőkhöz és vitamin/ásványi anyagok kiegészítőkhöz. Takarmány vagy kiegészítő kiválasztásakor a szervetlen összetevők helyett inkább szerves (szénkötésű) nyomelemeket tartalmazó anyagokat válasszon. A szerves források, mint például a cink vagy a rézproteinátok nagyobb biológiai hozzáférhetőséget kínálnak, mint a szervetlen források, mint például a cink vagy réz-szulfátok vagy -oxidok. A megfelelő cink- és rézszint biztosítása különösen fontos a vemhes kancák és a növekvő csikók számára az egészséges csontfejlődés elősegítése érdekében. A metabolikus szindrómában, visszatérő laminitiszben vagy gyakori betegségben szenvedő lovak számára előnyös lehet ezeknek az antioxidánsoknak a magasabb szintje. Ha a lovad magas vasszintű takarmányt fogyaszt, további rézre és cinkre lehet szüksége az étrendben, hogy egyensúlyba hozza a magas vasbevitelt. A vas akadályozza a cink és a réz felszívódását és hasznosulását is a ló szervezetében.

4. Szelén

 A szelén egy másik nyomelem, amelyre a lónak csak nagyon kis mennyiségben van szüksége, de kritikus az immunrendszer működéséhez és az általános egészséghez. Sajnos Európában számos területen szelénhiányos szálastakarmányt termelnek, mivel ennek az ásványnak a talajban alacsony szintje van. Fiziológiai szerepek: A szelén számos fehérje nélkülözhetetlen összetevője a szervezetben. A glutation-peroxidáz antioxidáns enzimnek van szüksége, amely megvédi a sejteket az oxidatív károsodástól. A szelén a pajzsmirigy normál működését is támogatja, hogy az anyagcsere folyamatok szabályozásában részt vevő pajzsmirigyhormonokat termeljen. 

Követelmények: A lovak NRC szelénszükséglete a hiány megelőzéséhez szükséges mennyiséget határozza meg, nem feltétlenül az optimális egészség megőrzéséhez. Egy 500 kg-os súlyú lóra vonatkoztatva a szelénszükséglet a következő:

• Lét fenntartáshoz: 1 mg naponta 

• Mérsékelt testmozgás: 1,125 mg naponta 

• Nagyon nehéz edzés: 1,25 mg naponta 

• Vemhesség késői szakasza: 1 mg naponta 

• Korai laktáció: 1,25 mg naponta 

Az optimális immunműködés támogatása érdekében az NRC magasabb, napi 3 mg szelénbevitelt javasol a teljes étrendben (NRC, 2007). 

A hiány jelei: A szelén és az E-vitamin antioxidánsként működnek együtt a ló szervezetében. Az E-vitamin beépül a sejteket körülvevő membránokba és az intracelluláris struktúrákba, míg a szelén nélkülözhetetlen a glutation rendszer működéséhez, amely védi a sejtek vizes belsejét. A szelén- vagy E-vitamin-hiányos lovak számos olyan állapotot tapasztalhatnak, amelyek befolyásolják az izom- és idegműködést. A szelénhiányos kancáktól szoptató csikók fehérizombetegségnek nevezett állapotból alakulhatnak ki, amely a váz- és szívizmokat érinti. A fehér izombetegség fő jelei a következők:

• Hanyattfekvés (fekvés) 

• Emelkedett pulzusszám 

• Nyelési nehézség 

• Vöröstől barnáig terjedő árnyalatú vizelet 

A szelénhiánnyal kapcsolatos egyéb aggályok közé tartoznak a táplálkozási myopathiák, mint például a rabdomiolízis (lekötés) felnőtt lovakban. Ezek az állapotok részben a szövetek krónikus oxidatív károsodása miatt fordulnak elő. 

Kiegészítés: Más nyomelemekhez hasonlóan a szelén is kiegészíthető szerves vagy szervetlen vegyületként, melyből a szerves formák biológiailag jobban hozzáférhetők. A szervetlen formák közé tartozik a nátrium-szelenát, szelenit vagy szelenid. A szerves formák közé tartozik a szelenometionin aminosav és a szelénnel dúsított élesztő, amelyek biztonságosabbak és jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a szervetlen források. A lovak szelénbevitelének felső tolerálható szintje a becslések szerint napi 20 mg krónikus toxicitás miatt. Bár ritka, a túlzott szelénpótlás vagy a magas szeléntartalmú takarmányok krónikus fogyasztása toxicitást okozhat. A szelénmérgezés a sörény- és farokszőrzet elvesztését, a paták megrepedezését vagy kiszáradását, valamint erős izzadást okozhat. Ha azt gyanítod, hogy a lovad nem kap elég vagy túl sokat ebből az ásványi anyagból, küldj takarmánymintát a szeléntartalom mérésére, és ennek megfelelően állítsad be az étrendjét. A vérvizsgálatok segíthetnek a szelénhiány vagy a toxicitás diagnosztizálásában is. 

5. E-vitamin

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. A lovaknak E-vitaminra van szükségük, hogy megvédjék sejteiket az oxidatív károsodástól, és támogassák az izom- és idegműködést. Míg az E-vitamin (d-alfa-tokoferol) bőséges a friss, zöld legelőn, a széna miatt levágott fűben sokkal alacsonyabb a szintje. A tárolt széna 85%-kal kevesebb E-vitamint tartalmazhat, mint a friss fű. [2] Előfordulhat, hogy a korlátozott legelőre bejutó lovak vagy a csak szénát tartalmazó diétán lévő lovak nem kapnak eleget ebből a vitaminból, és fennáll a hiány kialakulásának kockázata. Fiziológiai szerepek Az E-vitamin a szelénnel és a C-vitaminnal együtt antioxidánsként támogatja a sejtek egészségét. A szelén és az E-vitamin szinergikus hatást fejtenek ki az immunrendszerre is, szerepet játszanak a gyulladás szabályozásában és az antitest-termelésben.

Követelmények: A lovak E-vitamin-szükségletét jellemzően NE-ben (nemzetközi egységben) adják meg, ami mind az étrendben lévő tápanyag mennyiségét, mind a vegyület bioaktivitását méri. Egy 500 kg-os súlyú ló esetében az NRC E-vitamin szükséglete a következő:

• Lét fenntartáshoz: 500 NE naponta 

• Mérsékelt edzés: 900 NE naponta 

• Nagyon nehéz edzés: 1000 NE naponta 

• Vemhesség késői szakasza: 800 NE naponta 

• Korai laktáció: 1000 NE naponta

Hiány: Az E-vitamin hiánya károsodott izomműködéssel, az immunfunkciók elnyomásával és a szaporodási elégtelenséggel jár. Ennek a tápanyagnak a hiánya a következő idegrendszeri betegségekhez is hozzájárulhat:

• Lómotoros neuronbetegség (EMND) 

• Lovak degeneratív myeloencephalopathia 

• Neuroaxonális disztrófia 

Általában az E-vitamin-hiány okozta neuromuszkuláris betegség tünetei a következők: 

• Izomremegés 

• Progresszív gyengeség 

• Rossz koordináció 

• Rendellenes izzadás 

Azonnal fordulj állatorvosodhoz, ha gyanítod, hogy lovadnak neuromuszkuláris károsodása lehet. A pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés meghatározásához, amely magában foglalhatja az E-vitamin étrend-kiegészítőket vagy injekciókat, az egyedi esettől függően. 

Kiegészítés: A friss füves legelőn lévő lovaknak nincs szükségük kiegészítő E-vitaminra az étrendben. Azonban amint a pázsitfüvek beérnek, levágják és megszárítják széna készítésére, az E-vitamin-tartalmuk jelentősen csökken. Az E-vitamin-kiegészítők természetes (d-alfa-tokoferol) vagy szintetikus formában (dl-alfa-tokoferol) kaphatók, amelyek közül a természetes E-vitamin bioaktívabb. Ez azt jelenti, hogy a ló hatékonyabban tudja felvenni, hasznosítani és megtartani a természetes E-vitamint, mint szintetikus társa. Ha lovának több E-vitaminra van szüksége étrendjében, válasszon olyan takarmányokat és kiegészítőket, amelyek magasabb minőségű természetes E-vitamint tartalmaznak. A HEVONEN minden tápja a megfelelő etetési utasítások követése mellett elegendő E-vitamint biztosít a lovadnak. 

6. A-vitamin 

Az A-vitamin zsírban oldódó vegyületek egy csoportjára utal, amelyeket retinoidoknak neveznek, elsősorban retinol és retinil-észterek. A lótakarmányok, például a takarmányok vagy a gabonák általában nem tartalmaznak A-vitamint. A friss, zöld fű azonban az A-vitamin prekurzorának, a béta-karotinnak a forrása, amely a bélben és a májban retinil-észterekké alakul. A retinil-észterek az A-vitamin aktív formái, amelyek a májban raktározódnak, vagy más szövetekbe kerülnek. Míg a friss legelőn lévő lovak valószínűleg megfelelő mennyiségű A-vitaminhoz jutnak, az elsősorban szénát fogyasztó lovaknál fennáll a hiány veszélye, mivel a béta-karotin nagymértékben lebomlik a tárolt szénában. Szerepek: Az A-vitamin széles körben elismert a látásban és a szem egészségében játszott szerepéről. A lovakban az A-vitamin döntő szerepet játszik a fényjelek továbbításában az agyba a vizuális feldolgozás céljából. Az A-vitamin és a béta-karotin a következőkben is részt vesz: 

• Immunreakciók fertőzésekre 

• Szaporodás és embriófejlődés 

• A sejtosztódás szabályozása

Követelmények: A lovak A-vitamin-szükségletét nem vizsgálták olyan alaposan, mint más tápanyagszükségleteket. Az NRC azonban megállapította a javasolt beviteli szintet az éjszakai vakság megelőzéséhez szükséges tápanyag mennyisége alapján. A gyakorló lovaknak megnövekedett az igénye a lágyszövetek támogatására és az ínsérülések kockázatának csökkentésére. A tenyészkancáknak magasabb követelményei vannak a termékenység és a csikók fejlődésének támogatására is. A késői vemhesség és laktáció idején több A-vitaminra van szükségük ahhoz, hogy ezt a vitamint a kolosztrumon és a tejen keresztül biztosítsák csikójuknak. Egy 500 kg-os súlyú lóra vonatkoztatva az NRC A-vitamin szükséglete a következő: 

• Lét fenntartáshoz: 15 000 NE naponta 

• Mérsékelt edzés: 22 500 NE naponta 

• Nagyon nehéz edzés: 22 500 NE naponta 

• Vemhesség késői szakasza: 30 000 NE naponta 

• Korai laktáció: 30 000 NE naponta 

Hiány: Az A-vitamin vagy a béta-karotin hiányának klasszikus jele az éjszakai vakság, ami azt jelenti, hogy a ló gyenge fényviszonyok között nehezen tud látni, mivel a szeme nem tud a sötétséghez alkalmazkodni. Az A-vitamin-hiány számos további jeléről számoltak be lovakban, többek között: 

• Károsodott növekedés 

• Károsodott hematopoiesis (vérsejtek képződése) 

• Vizes váladékozás a szemből 

• A szaruhártya keményedése 

• Tüdőgyulladásra való hajlam 

• Szublingvális mirigy tályogok Koordinációzavar 

• Károsodott reprodukció 

• Az étvágy változásai 

• Progresszív gyengeség 

• Deformált és törékeny paták

Kiegészítés: A retinolvegyületeket, például a retinil-palmitátot és a retinil-acetátot általában az A-vitamin kiegészítésére használják a lovak étrendjében. Ezek a vegyületek stabilak, és a tárolás során nem bomlanak le a takarmányokban és kiegészítőkben. A szintetikus béta-karotin egy másik lehetőség, de bizonytalan, hogy mennyire hatékonyan javítja a lovak A-vitamin szintjét. Fontos, hogy ne tápláljunk túl sokat ebből a tápanyagból, mert az A-vitamin toxicitása léphet fel túladagolás esetén. A túlzott A-vitamin csontok törékenységét, bőrelváltozásokat, csontsarkantyúkat, születési rendellenességeket és fejlődési ortopédiai betegségeket okozhat a növekvő lovakban. Az NRC szerint az A-vitamin biztonságos felső határa 16 000 NE/kg szárazanyag az étrendben. Ez nagyjából napi 160 000 NE A-vitaminnak felel meg egy 500 kg-os súlyú ló esetében. Felmérési tanulmányok azt mutatják, hogy sok versenyló túltáplált A-vitaminnal, és az NRC-szükséglet akár hatszorosát is kapja, ami közel hozza ezt a toxicitási szintet.

7. Kalcium és foszfor 

A kalcium és a foszfor nélkülözhetetlen makro-ásványi anyagok a lovak számára, ami azt jelzi, hogy jelentős mennyiségben szükségesek az étrendjükben. Amellett, hogy elegendő kalciumot és foszfort biztosítanak az étrendben, a lótulajdonosoknak gondoskodniuk kell ezekről az ásványi anyagokról is megfelelő arányban. A legtöbb területen a takarmányok általában több kalciumot tartalmaznak, mint foszfort, és ez különösen igaz a hüvelyes szénára, például a lucernára. Összehasonlításképpen, a gabonaszemek foszfortartalma sokkal magasabb, mint a kalcium. 

A kalcium és a foszfor szerepe: Mind a kalcium, mind a foszfor a csontok fő alkotóelemei, a test kalciumának 99%-a, a foszfor 85%-a pedig ott raktározódik. A lovaknak megfelelő mennyiségű tápanyagra van szükségük az erős csontozat felépítéséhez és fenntartásához. A kalcium és a foszfor a következők szempontjából is fontos:

• Izomösszehúzódás 

• Neurológiai funkció 

• Elektrolit egyensúly 

• Enzimaktivitás 

• Energia anyagcsere

Követelmények: Egy 500 kg-os súlyú lóra vonatkoztatva az NRC kalcium- és foszforszükséglete a következő:

• Lét fenntartás: napi 20 gramm kalcium; 14 gramm foszfor naponta 

• Mérsékelt testmozgás: napi 35 gramm kalcium; 21 gramm foszfor naponta 

• Nagyon nehéz edzés: napi 40 gramm kalcium; 29 gramm foszfor naponta 

• Vemhesség késői szakasza: napi 36 gramm kalcium; 26 gramm foszfor naponta 

• Korai laktáció: 59 gramm kalcium naponta; 38 gramm foszfor naponta 

Az kifejlett lovak étrendjében a kalcium és a foszfor ideális aránya 1,5-2 gramm kalcium minden 1 gramm foszforra számítva. Mindaddig azonban, amíg a ló foszforszükséglete teljesül, a 6:1-ig terjedő arányok elviselhetők. 

Kalcium hiány: A csikóknál a krónikus kalciumhiány rendellenes csont- és porcfejlődéshez, sántasághoz, fejlődési ortopédiai betegségekhez vezethet. Kifejlett lovaknál e tápanyagok bármelyikének krónikus hiánya törékeny, gyenge csontozathoz vezethet. A kalciumhiány megfelelő foszfor jelenlétében a nagy fej betegségeként ismert állapothoz vezethet, amelyet lágy, duzzadt arccsontok jellemeznek. Ezt az állapotot táplálkozási másodlagos hiperparatireózisnak is nevezik, és a megemelkedett mellékpajzsmirigyhormon-szintek következménye. Lovaknál a krónikus kalciumhiány oka lehet az alacsony kalciumbevitel vagy a magas foszforbevitel, ami megzavarja a kalcium felszívódását. A lovakban is kialakulhat kalciumhiány, ha nagy mennyiségű oxalátot tartalmazó növényeket fogyasztanak. [21] Az oxalátok olyan anionok, amelyek megkötik a kalciumot, megakadályozva annak felszívódását a bélben, ami másodlagos hiányhoz vezet. Ezek a vegyületek a legnagyobb mennyiségben a trópusi takarmányokban találhatók, mint például a bivalyfűben, a rózsafűben és a setaria. A lovak akut vagy hirtelen esést is tapasztalhatnak a vér kalciumszintjében, amit hipokalcémiának neveznek. Ez az állapot befolyásolja az ideg- és izomműködést, és potenciálisan tetániaként vagy puffanásként nyilvánulhat meg. 

Tetánia: A tetániát a hipokalcémia miatti tartós vázizom-összehúzódások jellemzik. Ez az állapot általában a laktáló kancákat és a nagy távolságokra szállított lovakat érintette. A nagy mennyiségű tejet termelő kancák, akik szintén alacsony kalciumtartalmú diétát fogyasztanak vagy fizikai munkát végeznek, a legnagyobb a tetánia kockázata. A lovak tetániájának jelei a következők:

• Ataxia (rossz koordináció) 

• Depresszió 

• Szorongás 

• Izomrángások és remegés 

• Izommerevség 

• Gyors légzés 

• Nyelési nehézség 

• Túlzott nyálfolyás 

• Túlzott izzadás 

• Kólika

Thumbs (Olyan, mint az embereknél a csuklás): A súlyos hipokalcémia szinkron rekeszizom-lebegéshez is vezethet, amelyet a köznyelvben "döngésnek" neveznek. Ezt az állapotot ritmikus oldalmozgás jellemzi, amely a rekeszizom – egy légző izom – szívveréssel szinkronban összehúzódásából ered. Thumbs előfordulhat verseny lovaknál, valamint gyomor-bélrendszeri betegségben, szepszisben, laktációs tetániában, hólyagbogár-toxikózisban, hypoparathyreosisban és metabolikus alkalózisban szenvedő lovaknál. 

Foszfor hiány: A foszforhiány leggyakrabban a rossz minőségű füvön növekvő, szoptató és versenyző lovakat érinti. A foszforhiányos lovak a geofágia (piszkot vagy trágyát evő) jeleit mutathatják, mielőtt más jelek megjelennének. Változó sántaság és csontelváltozások is előfordulhatnak. A krónikus foszforhiány a következőkhöz vezethet: 

• Fogyás 

• Alacsony étvágy 

• Gyengeség 

• Sántaság 

• Fejlődési ortopédiai betegségek 
  

Kiegészítés: Mielőtt a kalcium- vagy foszfor-kiegészítőket bevezetnél az étrendbe, fontos meghatározni ezen ásványi anyagok mennyiségét a ló takarmányában. Ha további kalciumra van szükség, fontold meg hüvelyes széna, például lucerna kiegészítését. A hüvelyesek a lovad takarmányának akár 20%-át is kiadhatják. A lucerna pellet vagy kockák egy másik nagyszerű módja annak, hogy kalciumot adjunk az étrendhez. Alternatív megoldásként mészkő (kalcium-karbonát) is etethető költséghatékony kiegészítőként. A ló étrendjének foszforszintjének növelése érdekében fontoljad meg valamilyen kiegészítő, például nátrium-foszfát etetését. A nyers gabonák szintén magas foszfortartalmúak, de ezek a takarmányok általában nagy mennyiségű keményítőt és cukrot tartalmaznak, ami nem biztos, hogy megfelelő a metabolikus szindrómában vagy laminitisben szenvedő lovak számára.

A vitaminok és ásványi anyagok a lótakarmány kritikus összetevői, amelyek támogatják az optimális anyagcsere-működést, a paták egészségét, a szaporodást, a növekedést, az izomműködést és még sok mást. Sajnos sok lónak hiányzik egy vagy több ilyen alapvető tápanyag. A krónikus hiányosságok nyilvánvalóvá válhatnak: gyenge paták, fénytelen szőrzet, gyenge edzésteljesítmény, szaporodási problémák és elnyomott immunrendszer. Megvédheted a lovad a tápanyaghiányoktól, ha elvégzel egy takarmányelemzést, és egy lótakarmányozási szakemberrel együttműködve egyensúlyozod ki a ló étrendjét. A lótakarmányozási szakértő segít meghatározni, mely vitaminokat és ásványi anyagokat kell pótolni a hiányosságok megelőzése érdekében. A HEVONEN csapatához bármikor fordulhatsz segítségért!

Referencia:

Back, M. and Houpt, K., 2023. Short Communication: The effect of exercise on salt intake by horses. Journal of Veterinary Behavior.

Borovansky, J., 1994. Zinc in pigmented cells and structures, interactions and possible roles. Sb Lek.

Calamari, L., et al., 2009. Effect of selenium source and dose on selenium status of mature horses. Journal of Animal Science.

Clark, C.K., et al., 1996. Effect of aluminum hydroxide/magnesium hydroxide antacid and bismuth subsalicylate on gastric pH in horses. Journal of the American Veterinary Medical Association.

Coenen, M., 2013. Macro and trace elements in equine nutrition. In: R. Geor, P. Harris, and M. Coenen, eds. Equine Applied and Clinical Nutrition. Elsevier, Chapter 10.

Deride, C., et al., 2023. Relationship between selenium, copper, zinc and their biomarkers in blood and skeletal muscle tissue in adult horses from southern Chile. Journal of Equine Veterinary Science.

Divers, T.J., et al., 2006. Evaluation of the risk of motor neuron disease in horses fed a diet low in vitamin E and high in copper and iron. American Journal of Veterinary Research.

Dodd, J.A., et al., 2015. Magnesium aspartate supplementation and reaction speed response in horses. Journal of Equine Veterinary Science.

Dodd, J.A., et al., 2018. Does oral magnesium aspartate supplementation affect reaction speed in horses of different breeds? Conference Proceedings ICEEP.

Etemadi, F., et al., 2023. Assessment of calcium, phosphorus, magnesium, vitamin D, and PTH levels in sera of lame horses. Veterinary Medicine and Science.

Equi-Analytical, 2024. Feed Composition Library. [Accessed 8 April 2024].

Finno, C.J. and Burns, E.N., 2022. Equine Neuroaxonal Dystrophy and Degenerative Myeloencephalopathy. Veterinary Clinics of North America: Equine Practice.

Goyal, M., 2018. Oxalate Accumulating in Fodder Crops and Impact on Grazing Animals – A Review. Forage Research.

Higami, A., 1999. Occurrence of White Line Disease in Performance Horses Fed on Low-Zinc and Low-Copper Diets. Journal of Equine Science.

House, A., 2023. Selenium in the Equine Diet. American Association of Equine Practitioners. [Accessed 11 October 2023].

Jansson, A. and Dahlborn, K., 1999. Effects of feeding frequency and voluntary salt intake on fluid and electrolyte regulation in athletic horses. Journal of Applied Physiology.

Kellon, E., 2023. The Power of Magnesium. Dr. K's Horse Sense. [Accessed 11 October 2023].

Naile, T.L., et al., 2005. Effects of Mineral Source on Growth and Balance in Yearling Horses. Professional Animal Scientist.

National Research Council, 2007. Nutrient Requirements of Horses. Washington, D.C.: National Academies Press.

Nishito, Y. and Kambe, T., 2017. Absorption Mechanisms of Iron, Copper, and Zinc: An Overview. Journal of Nutritional Science and Vitaminology.

Owen, R.N., et al., 2022. Elevated dietary selenium rescues mitochondrial capacity impairment induced by decreased vitamin E intake in young exercising horses. Journal of Animal Science.

Ralston, S.L., 2023. Nutritional Diseases of Horses and Other Equids. Merck Veterinary Manual. [Accessed 11 October 2023].

Rahman, M.M. and Kawamura, O., 2011. Oxalate Accumulation in Forage Plants: Some Agronomic, Climatic, and Genetic Aspects. Asian-Australasian Journal of Animal Sciences.

Rueda-Carrillo, G., et al., 2022. Comparison of the Mineral Profile of Two Types of Horse Diet, Silage and Commercial Concentrate, and Their Impacts on Hoof Tensile Strength. Animals.

Schryver, H.F., et al., 1987. Salt consumption and the effect of salt on mineral metabolism in horses. Cornell Veterinarian.

Stewart, A.J., 2011. Disorders of Calcium and Phosphate Metabolism in Horses. Veterinary Clinics of North America: Equine Practice.

Toribio, R.E., 2011. Disorders of Calcium and Phosphate Metabolism in Horses. Veterinary Clinics of Equine.

Wichert, B., et al., 2002. Zinc, copper, and selenium intake and status of horses in Bavaria. Journal of Nutrition.

Young, A., 2023. Equine Motor Neuron Disease (EMND). UC Davis. [Accessed 11 October 2023].

Zeyner, A. and Harris, P.A., 2013. Vitamins. In: R. Geor, P. Harris, and M. Coenen, eds. Equine Applied and Clinical Nutrition. Elsevier, Chapter 9.