A lovak mérgezései

A takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi 2002/32/EK irányelv 2. cikk l) pontja értelmében, "nemkívánatos anyag: bármely olyan anyag vagy termék – a kórokozók kivételével –, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben és/vagy annak felületén, és amely potenciális veszélyt jelent az állati vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre, vagy káros hatással lehet az állattenyésztésre." Mindenképpen tisztázandó, hogy az Uniós irányelvek nem közvetlenül alkalmazandóak. A tagállamoknak kell elfogadni és kihirdetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy irányelv előírásainak - az abban előírt határidőre - megfeleljenek. Fent említett irányelvben megfogalmazott rendelkezések esetében a "takarmánytörvény", annak végrehajtási rendelete (43/2003 (IV. 26.) FVM rendelet) és a Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló rendelet (44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet) irányadó. A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény 2. § 16. pontja értelmében, "takarmányok nemkívánatos anyagai: azok az anyagok, amelyek a takarmányban közvetlenül az állat egészségét, termelőképességét, illetve közvetve az ember egészségét vagy a környezetet és a természetet (a továbbiakban együtt: környezet) veszélyeztethetik vagy károsíthatják." A mérgezések hátteréről általánosságban A mérgek olyan szervetlen vagy szerves élettelen anyagok, melyek már kis mennyiségben az élő szervezetekbe vagy a testfelületre jutva, azok károsodását idézik elő. 

A mérgezések kapcsán gyakran találkozunk pl. a méreganyagok hatáserősségére utaló, illetve egyéb kifejezésekkel, az érthetőség érdekében a letális dózis fogalmát tisztázni szükséges: 

• LD50 dózis ("lethal dose" - letális dózis 50 %-a): az adott anyag azon mennyisége, amelynek hatására megadott időn belül a kísérleti állatok 50 %-a elpusztul [mg/ttkg-ban kifejezve] a megfigyelési időszakban (ez az időszak általában 7-14 nap). Az LD50 értéket egy adott állatfajra és adott applikációs módra (pl. szájon át, stb.) határozzák meg. Emellett gyakran találkozhatunk a becsült letális dózis definíciójával 
• ALD ("approximate lethal dose human" - becsült humán letális dózis): az adott méreganyag vonatkozásában egy becsült érték, mivel kísérlet nem végezhető és letális toxicitás eseten a dózis csak becsülhető. Az ALD egyre gyakrabban használt állatok eseten is, állatvédelmi és gazdaságossági okok miatt.

A különböző anyagok csak bizonyos meghatározott körülmények (pl. mennyiség, idő, alkalmazásmód) között válnak méreggé, illetve okoznak mérgezést.

 A toxicitást befolyásoló tényezők közül érdemes megemlíteni az alábbiakat: 

• a béltraktus üres, illetve telt állapota, az egyéb anyagok jelenléte a felszívódást befolyásolhatja,
•  a takarmányfelvételt, és így az esetleg azt tartalmazó méreganyag felvételt bizonyos tényezők, pl. hőmérséklet, fényviszonyok, stb. szintén befolyásolják, 
• a faj, fajta, nem, életkor, mint ún. biológiai tényezők (pl. egyes enzimek aktivitása fiatal korban alacsonyabb) is meghatározóak lehetnek, 
•  a méreganyag oldhatósága, vagy a szemcse-, illetve cseppméret, mint kémiai tényezők is befolyásoló tényezőként jelentkeznek.

 A mérgezés lehet véletlen, vagy szándékos. A leggyakrabban a gondatlanság, a szakmai tájékozatlanság állnak a mérgezés hátterében, illetve játszanak fontos szerepet annak kialakulásában. A véletlen mérgezéseket leggyakrabban természetes eredetű (pl. ásványi anyagok, mérgező növények, stb.), és az emberi tevékenység eredményeként létrejött faktorok (pl. növényvédő szerek, ipari szennyezések, gyógyszerek, stb.) okozzák. A szándékos mérgezések viszonylag ritkán, bar egyre gyakrabban fordulnak elő. Azonban a háziállatokban megállapított mérgezések túlnyomó többsége az emberi hanyagság, gondatlanság következménye, ezért ezek megelőzhetőek, elkerülhetőek (lennének) kellő odafigyeléssel. Ebben legnagyobb felelőssége magának az állattartónak, az állat tulajdonosának van. Rendszerint a helyszíni körülmények ismerete (pl. a takarmány érzékszervi vizsgálata, az állattartó kikérdezése, fertőző betegségek kizárása, méreganyagok jelenléte az állatok környezetében, stb.) tereli a gyanút a mérgezésre. Mérgezésre kell gyanakodni, ha rövid időn belül egyszerre több állat betegszik meg (esetleg hullik el) egy – azonos helyen tartott, legeltetett, azonos takarmánnyal etetett, azonos itatóvízzel itatott – állományban, megközelítően hasonló tünetek mellett. A korbonctani lelet is gyakran utalhat mérgezésre, annak gyanújára. A kórelőzmény, a klinikai tünetek és a kórbonctani kép csak a mérgezés feltételezésére elég. A mérgezések tényének megállapítása, megerősítése legtöbb esetben csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Toxikózist bizonyítani csak az állat, szervezetéből megfelelő mennyiségben kimutatott méreganyag alapján, a fertőző betegségek egyidejű kizárása mellett lehetséges. Fentieket erősítheti, illetve erősíti meg a takarmányban, esetleg itatóvízben kimutatott azonos méreganyag jelenléte, és a helyszínen tapasztaltak (pl. ténylegesen kapcsolatba került, kerülhetett-e a méreggel vagy az azt tartalmazó anyaggal az állat, stb.).   

Továbbá körültekintően kell értékelni a laboratóriumi vizsgálat eredményeit is (pl. milyen méreganyag, milyen mennyiségben került kimutatásra, milyen állatfaj, korcsoport érintett, a szervezetben gyorsan lebomló anyagról van-e szó, stb.). Szintén hasznos információkhoz juthatunk a feltételezetten méreganyagot tartalmazó minta (pl. takarmány) toxikus hatásáról – ellenőrzött, és az állatvédelmi előírásoknak megfelelő módon kivitelezett – laboratóriumi állatetetési kísérlettel.

 A vett minták laboratóriumi vizsgálata, az esetlegesen alkalmazott állatetetési kísérlet azonban időigényes folyamat. A lovak mérgezéseinek oktani csoportosítása: 

1) Mérgező növények 

2) Mikotoxinok 

3) Toxikus elemek 

4) Növényvédő-szerek és maradékaik 

5) Vitaminok, gyógyszerek, egyéb

Készítették:

Denkinger Géza, Domahidy Gergely, Holló-Szabó Péter, Izing Simon, Jóźwiak Ákos , Kolozsvári Tímea, Kunsági Zoltán, Kutasi Orsolya, Marton Zsófia, Rőzséné Büki Etelka

( MgSzHK Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság ,SZIE ÁOTK Nagyállatklinika, Üllő ,Fejér Megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság )