Mérgező növények

A növényi mérgezéseket nehéz felismerni, mert egyrészt a megbetegedések tünetei általában nem kórjelző értékűek, másrészt a hasonló hatásmechanizmusú növényi mérgek esetében sem egyeznek a tünetek. Az idült növényi mérgezések esetén legtöbbször fel sem merül a gyanú, mert a tünetek kialakulása előtt nincs takarmányváltás. Hasonló a helyzet, ha a növény csak bizonyos fenológiai fázisban tartalmaz mérgező anyagot. A mérgező növény toxicitását több tényező is befolyásolja: faj, fajta, genetikai determináltság, talajtani adottságok, időjárás, fenológiai fázis, stb. A lovak általában nem fogyasztanak mérgező növényeket, azonban ha nincs más takarmány, illetve ha a begyűjtött szálastakarmány mérgező növényekkel szennyezett, elfogyasztják azokat is. Az adott mérgező növényhez való hozzászokás is befolyásoló tényező lehet – megfigyelésen alapul az a tény, hogy idegen környezetbe került lovak kevésbé kerülik el a mérgező növényeket, mint eleve ott élő társaik. 

Gyakrabban fogyasztanak el mérgező növényeket: 

• az éhes állatok, 
• ha kevés ballaszt anyagot kapnak – a ló az akácfa kérgét is megrágja 

Fontos tudni, hogy a növények szárítása során a mérgező anyag tartalmuk változik: 

• főleg az alkaloida tartalmú növények szárítva is megtartják a mérgező hatásúkat 
• illó anyag tartalmú növények szárításakor a napfény hatására elveszítik a hatóanyag tartalmúak nagy részét pl. boglárkafélék 
• a lassú szárítás általában jobban csökkenti a mérgező anyagok mennyiségét, mint a gyors szárítás 
• Az alábbiakban a mérgezést okozó növényfajokat ismertetjük, különböző csoportosításban. 

Az idegrendszeri tünetekkel kísért növényi mérgezések fő tünetei a tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, bizonytalan mozgás, tántorgás, szédelgés, kábulat, izomgyengeség, izombénulás, teljes elesettség. Ritkább tünetek: testhőmérséklet csökkenése, erős nyáladzás, izzadás, viszketés, pupilla tágulat, pupilla szűkület. A mérgek hatóanyagai bonyolult szerkezetűek, és igen sokfélék lehetnek, analitikai vizsgálatuk nehézkes. Ezért a növényi mérgezés megállapítása legtöbbször botanikai vizsgálatokon, jellemző klinikai tüneteken, esetlegesen a kóros szervi elváltozások elemzésén alapul. 

Az alábbiakban a főbb mérgező növények találhatók, rendszertani, előfordulási hely szerinti és hatóanyag tartalom szerinti bontásban:   

Készítették:

Denkinger Géza, Domahidy Gergely, Holló-Szabó Péter, Izing Simon, Jóźwiak Ákos , Kolozsvári Tímea, Kunsági Zoltán, Kutasi Orsolya, Marton Zsófia, Rőzséné Büki Etelka

( MgSzHK Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság ,SZIE ÁOTK Nagyállatklinika, Üllő ,Fejér Megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság )